Ugye tisztába vagyunk vele, ahhoz, hogy
megtaláljuk az igazit, igazivá kell válnunk!
A jellem formálása nehéz és hosszadalmas dolog. Fáradozásunk azonban nem hiábavaló, társunk, gyermekeink nagyra fogják értékelni! :)
Kiválasztottunk egy-egy tulajdonságot külön a fiúknak és lányoknak, ami egyrészről tipikus jellembeli hiányosság napjainkban, másrészről igen sokat segít egy érett párkapcsolat kialakulásában, ha ezen elkezdünk tudatosan dolgozni.
Gentlemen!
Hogy álltok a nehézségekhez? Szerettek szenvedni?
Hogy reagáltok a megpróbáltatásokra? Nagy kísértés a mai élménykultúrában csak az élvezetekre és saját kényelmünkre figyelni. Mindent optimalizálunk,
hogy nehogy egy picit megerőltessük magunkat. Hitéletünket, pénztárcánkat, munkánkat, szabadidőnket és lehetőleg a kapcsolatainkat is úgy rendezzük, hogy minél kevesebb energiát veszítsünk és minél több időt tölthessünk a fenekünkön.
Nos, sürgősen nézzünk szembe komfortizmusunkkal és kezdjük el elejét venni a lustaság felszámolásának a napi rutinunkban. Egy férfi nem pazarolja erre az idejét, energiáját! Ha kevesebbet kell aludni, hogy egy barátnak segíts, ha többet kell dolgoznod, hogy egy kolléganő hamarabb hazamehessen, ha fel kell állni a buszon, hogy másnak helyet adj, akkor hajrá! Válaszd a nehezebb utat!
Szükség van töltődésre és kikapcsolódásra is, de ne e mögé bújva húzzuk ki magunkat minden picit több nehézséggel járó dologból. Az élet nehéz...házas emberként, apaként még nehezebb lesz! De mindez gyönyörűséges, hiszen harcban állunk és csodálatos dolgokért folyik ez a harc! Álljuk meg helyünket tehát férfiakként és bátran nézzünk szembe a nehézségekkel! Gyakoroljuk, próbáljuk magunkat, és ne adjuk fel! E téren nem megy egyik hétről a másikra a változás, hiszen mélyen belénk kódolt viselkedési formák ezek. De kinek lenne nagyobb reménye a változásra, mint a keresztyén férfiaknak, akiknek ott van Krisztus, aki példa és erőforrás a hosszú távú, igazi jellemfejlődésre!
Hölgyeim!
Számold meg hányszor panaszkodsz egy nap délelőtt 10 óráig! (Időjárás, családtag, barát, kolléga, főnök, munkamennyiség, egészségi állapot, egyedülállóság, keresztyén férfiak, a ruhád hogy áll rajtad, etc. minden gondolatbeli vagy kimondott elégedetlenség számít!)
Kevesebb, mint 10x? 20x? nem lennék meglepődve - mivel szerintem nagy nemzeti bűnünkről van szó, amit minden magyar előszeretettel művel, már csak rutinból is szid mindent, ami csak körülveszi - ha lenne, aki több mint 50 dolgot talál csupán egy délelőtt, ami miatt elégedetlenkedik...
Nem jó ez így! Készülj fel arra, hogy a házasságban be kell szállnod egy csapatba, ahol a férjed vezetésével/felelősségével együtt kell irányítanotok házasságotokat, családotokat! Nem lesz mindig minden úgy, ahogy te elképzeled! Sőt, a férjed is kétségbe fog esni! Ha nem fejlődsz ebben, a segítőtárs helyett inkább az ellenkezőjét fogod elérni.
Szükség van az őszinte és építő kritikára is, ez minden felszabadult, egészséges kapcsolat része! Viszont a panaszkodásra, elégedetlenségre való hajlamosság megkeseríti nem csak kapcsolatainkat, hanem hitünket és saját szívünket is. A zsörtölődő ember, nő arca gondviselt, fáradt és nem vonzó.
Mi hát a megoldás? Elejénél elvágni a gondolatot és nem az érzelmeinktől vezérelve, hanem racionális módon tudatosítsuk magunkban, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak! Keresztyénként tudjuk, hogy a poklot érdemelnénk. Helyette üdvösséget kaptunk, ez már biztos. Addig pedig, amin át kell mennünk, bármilyen nehéz is, Isten a javunkra formálja és dicsőségére fordítja. Így mindenki találhat valamit, amiért hálát adhat!
A jellem formálása nehéz és hosszadalmas dolog. Fáradozásunk azonban nem hiábavaló, társunk, gyermekeink nagyra fogják értékelni! :)
Kiválasztottunk egy-egy tulajdonságot külön a fiúknak és lányoknak, ami egyrészről tipikus jellembeli hiányosság napjainkban, másrészről igen sokat segít egy érett párkapcsolat kialakulásában, ha ezen elkezdünk tudatosan dolgozni.
Gentlemen!
Hogy álltok a nehézségekhez? Szerettek szenvedni?
Hogy reagáltok a megpróbáltatásokra? Nagy kísértés a mai élménykultúrában csak az élvezetekre és saját kényelmünkre figyelni. Mindent optimalizálunk,
hogy nehogy egy picit megerőltessük magunkat. Hitéletünket, pénztárcánkat, munkánkat, szabadidőnket és lehetőleg a kapcsolatainkat is úgy rendezzük, hogy minél kevesebb energiát veszítsünk és minél több időt tölthessünk a fenekünkön.
Nos, sürgősen nézzünk szembe komfortizmusunkkal és kezdjük el elejét venni a lustaság felszámolásának a napi rutinunkban. Egy férfi nem pazarolja erre az idejét, energiáját! Ha kevesebbet kell aludni, hogy egy barátnak segíts, ha többet kell dolgoznod, hogy egy kolléganő hamarabb hazamehessen, ha fel kell állni a buszon, hogy másnak helyet adj, akkor hajrá! Válaszd a nehezebb utat!
Szükség van töltődésre és kikapcsolódásra is, de ne e mögé bújva húzzuk ki magunkat minden picit több nehézséggel járó dologból. Az élet nehéz...házas emberként, apaként még nehezebb lesz! De mindez gyönyörűséges, hiszen harcban állunk és csodálatos dolgokért folyik ez a harc! Álljuk meg helyünket tehát férfiakként és bátran nézzünk szembe a nehézségekkel! Gyakoroljuk, próbáljuk magunkat, és ne adjuk fel! E téren nem megy egyik hétről a másikra a változás, hiszen mélyen belénk kódolt viselkedési formák ezek. De kinek lenne nagyobb reménye a változásra, mint a keresztyén férfiaknak, akiknek ott van Krisztus, aki példa és erőforrás a hosszú távú, igazi jellemfejlődésre!
Hölgyeim!
Számold meg hányszor panaszkodsz egy nap délelőtt 10 óráig! (Időjárás, családtag, barát, kolléga, főnök, munkamennyiség, egészségi állapot, egyedülállóság, keresztyén férfiak, a ruhád hogy áll rajtad, etc. minden gondolatbeli vagy kimondott elégedetlenség számít!)
Kevesebb, mint 10x? 20x? nem lennék meglepődve - mivel szerintem nagy nemzeti bűnünkről van szó, amit minden magyar előszeretettel művel, már csak rutinból is szid mindent, ami csak körülveszi - ha lenne, aki több mint 50 dolgot talál csupán egy délelőtt, ami miatt elégedetlenkedik...
Nem jó ez így! Készülj fel arra, hogy a házasságban be kell szállnod egy csapatba, ahol a férjed vezetésével/felelősségével együtt kell irányítanotok házasságotokat, családotokat! Nem lesz mindig minden úgy, ahogy te elképzeled! Sőt, a férjed is kétségbe fog esni! Ha nem fejlődsz ebben, a segítőtárs helyett inkább az ellenkezőjét fogod elérni.
Szükség van az őszinte és építő kritikára is, ez minden felszabadult, egészséges kapcsolat része! Viszont a panaszkodásra, elégedetlenségre való hajlamosság megkeseríti nem csak kapcsolatainkat, hanem hitünket és saját szívünket is. A zsörtölődő ember, nő arca gondviselt, fáradt és nem vonzó.
Mi hát a megoldás? Elejénél elvágni a gondolatot és nem az érzelmeinktől vezérelve, hanem racionális módon tudatosítsuk magunkban, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak! Keresztyénként tudjuk, hogy a poklot érdemelnénk. Helyette üdvösséget kaptunk, ez már biztos. Addig pedig, amin át kell mennünk, bármilyen nehéz is, Isten a javunkra formálja és dicsőségére fordítja. Így mindenki találhat valamit, amiért hálát adhat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.