Mielőtt gyakorlati teppekhez érnénk mindig fontos az elméleti alapvetés. Minden abból indul ki ugyanis, hogy milyennek látjuk Istent: amilyen a teológiánk, olyan életet fogunk élni. Így van ez a nemi szerepek és párválasztás tekintetében is. Fontos átlátni a nagy igazságokat, nagyvonalakban ismerni Isten elképzeléseit a férfit és a nőt, a házasságot és a kapcsolatokat illetően. Ezt követően tudjuk a gyakorlatban is mindezt megélni, megvalósítani.
Folytatva a Randikurzus 1,2,3-at ahol már volt szó elméleti alapozásról, ilyen kérdések vetődnek fel:
- Kezdeményezhet-e a lány?
- Szabad-e randizni?
- Isten hogy mutatja meg, hogy ki lesz a nagy ő?
Mi úgy gondoljuk, hogy a férfié a domináns szerep a kezdeményezésben, tehát küldjük és bátorítjuk a fiúkat, hogy merjék megszólítani a lányokat. Tudjanak kedvesen bókolni, szimpátiát kifejezni, udvarolni, merjenek próbálkozni. Emellett bátorítjuk a lányokat, hogy ne vegyék ki ezt a fiúk kezéből. Legyenek megszólíthatóak, adjanak jelzéseket, hogy megközelíthetőek, bátorítsák a számukra szimpatikus fiúkat, de a kezdeményezés és a kapcsolat jövőjét illetően a továbbfejlődés felelőssége és döntését hagyják a fiú kezében - ne kéressék meg kezüket, ne sürgessék a következő szintet. Ez a fiú feladata lenne, de persze tudjuk, hogy sokszor ez felelősség hárításból, kényelemből nem történik meg. Viszont ekkor sem a "nyomulás" a megoldás.
Mi randizás pártik vagyunk. Abszolút! Randizzatok sokat! Mit értünk randizás alatt? Barátkozást, ismerkedést, udvarlást. Keresztyén körökben ez egy tiszteletteljes, tiszta és érett ismerkedés két felnőtt között, akik szeretnék a másikat, a másik hitét jobban megismerni azzal a kérdéssel Isten előtt: ő lesz-e a férjem, feleségem? Tehát nem felelőtlen szórakozásról van szó, nem is az évekig elnyúló gyötrődésről beszélünk, hanem tudatos, felelősségteljes és tiszta (szexmentes) ismerkedésről. Egy keresztyén párkereső egyedülállónak folyamatosan randiznia kellene.
Isten nagyon sok utat és módot használhat arra, hogy kijelentse nekünk, ki lesz a férjünk, feleségünk. Gyermekeiként, Szentlelkének hordozóiként biztosak lehetünk abban, hogy nem hagy bizonytalanságban és közli velünk ezt is. Viszont a jelkeresés és különböző értelmezési technikák helyett mi úgy gondoljuk, hogy legelterjedtebb módon Isten az agyunkat szeretné ebben az esetben is használni a párválasztásunkhoz. Azaz szeretne bölcs párválasztóvá, tudatos férfivé és nővé formálni, hogy aztán bölcs döntést is tudjunk hozni a házaspárunkat illetően. Tehát a hangsúly eltolódik az Istentől kapott jel megfelelő értelmezéséről és arról, hogy kikről van szó és Istenre tolódik, az ő jellemére, szavára és elképzeléseire: innentől kezdve nem azt kérdezzük, hogy ki nekem az igazi? Hanem, hogy én hogyan válok igazivá = Isten terveit megvalósítani alkalmas férfivé/nővé feleségem/féjrem mellett?
Innen folytatjuk nemsokára:
- hazugságok a szexről
- a felcserélt nemi szerepek átka
- mit hozunk otthonról egy párkapcsolatba
Illetve: EQ és teljesítménykényszer - az érzelmeink és identitásunk szerepe a sikeres párválasztásban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.